1924. január 11-én született Adonyban. Székesfehérváron érettségizett, repülőmérnök akart lenni. Ezért jelentkezett a Repülő Akadémiára, amit sikeresen elvégzett. 1944. augusztus 20-án hadnaggyá avatták. A Messzer kiképzést Székesfehérváron kapta.

1944. október 1-én került a 101/3. Drótkeféhez. Debrődy Gyurka lett a századparancsnoka, ő és Tobak Cica képezte tovább az ezrednél, hogy lehetőleg ne az első bevetésen lőjék le. Ez elég jól sikerülhetett, mert Tobak Cica úgy döntött, hogy Öcsi lesz a kísérője. Hamarosan már éles bevetést repült. November 16-án La-5-ökkel kerültek légi harcba és Öcsi lelőtte az egyiket. A gépre Tobak Cicával közösen tüzeltek és mindketten jelentették a lelövést, amiből később a légi győzelmek igazolásánál keveredés keletkezett.

1921. május 1-jén Nagykőrösön született. Felmenői több nemzedéken keresztül katonák voltak, ezért már gyerekkorától kezdve ő is katonának készült. Sikeres érettségi után, 1939-ben vonult be a kassai M. Kir. "Horthy Miklós" Repülő Akadémiára, ahol 1942. június 18-án avatták hadnaggyá.

1921. december 19-én született Miskolcon. Iskoláit Pápán végezte, nem a jó jegyeivel tűnt ki a társai közül, hanem sokrétű sportolói tevékenységével, amiben rendkívül eredményes is volt. 16 évesen kezdett vitorlázó repülőgépen repülni és egészen a C vizsgáig jutott. Érettségi után ő is jelentkezett a Repülőalaphoz, hogy az Akadémián folytathassa tanulmányait. Egy kisebb kisiklás miatt (nyílt levelezőlapon bírálta századparancsnokát és ez a parancsnok tudomására jutott) csak később csatlakozhatott az Akadémián tanulókhoz. Tulajdonképpen még jól is járt, mert már 1941-ben megkapta az Aranysast és egész nyáron repült a vadásziskolán, míg a többiek gépet se nagyon láttak. 1942-ben rövid ideig Szolnokon szolgált, majd innen vonult be ősszel az Akadémiára. 1943. augusztus 20-án avatták hadnaggyá. Ezután rögtön Messzer tanfolyamra került (Börgönd), majd a 2/1-es vadászszázadhoz.

1904. november 20-án született Aradon. Édesapja 1916-ban hősi halált halt az orosz fronton. Aladár és bátyja Miklós hadiárvaként katonaiskolába került. Középiskolai tanulmányait kitűnő eredménnyel végezte el és ennek köszönhetően felvették a Ludovika Akadémiára. 1928. augusztus 20-án évfolyamelsőként avatták tüzér főhadnaggyá. Még ebben az évben átkérte magát a titkos légierőhöz, ahol a bátyja is szolgált. 1929-ben elvégezte a repülőgép-vezető kiképzést és megkapta az Arany Sast. 1931-ben, a kaposvári 3. Légifényképező Alcsoport (közelfelderítő század) első tisztje. Megnősült, házasságából két gyermek született.

1923. szeptember 3-án született Egerben. Öten voltak testvérek, hárman fiúk. Mindhárman repülők lettek. (Bátyja László, a 101/4. Vihar században szolgált, eltűnt (valószínűleg hősi repülőhalált halt) 1944. november 2-án, légiharcban. Öccse Tibor, a Repülő Akadémia utolsó évfolyamán tanult, a háború vége miatt már nem avatták fel).

1921. január 1-én született, Lajoskomáromban. Később családjával együtt Herendre költöztek. A veszprémi piarista gimnáziumban érettségizett, majd utána, 1939-ben bevonult a kassai M. Kir. "Horthy Miklós" Repülő Akadémiára, ahol 1942. június 18-án avatták hadnaggyá. Július 6-án vonult be Tapolcára, a vadász harckiképző iskolára, amit november 7-én fejezett be, kiváló eredménnyel.

1921. december 6-án született Balatonszentgyörgyön. Iskoláit Szegeden végezte. Korán vonzódni kezdett a repüléshez. Középiskola hetedik osztályban sikerült neki a vitorlázórepülő B vizsga. 1940-ben került a Nemzeti Repülőalaphoz, majd az Akadémiára. Előnyt jelentett számára a vitorlázórepülő múlt. Elsőként őt engedték el egyedül Bückerrel. Az Akadémián találkozott Tobak Cicával és örök barátságot kötöttek. 1943. augusztus 20-án avatták hadnaggyá.

1916. október 9-én született, Körmenden. 1935-ben felvették a Ludovika Akadémiára, aminek sikeres elvégzése után 1939. január 15-én avatták repülő hadnaggyá, Budapesten. A vadásziskola elvégzése után, 1939 őszétől a Mátyásföldi 1/3. Kőr Ász vadászrepülő század elsőtisztje volt. Repült Cr 32-es és Cr 42-es vadászgépen is. 1940-ben egy ideig kiképzőtiszt Nagyváradon, majd 1940. októberében áthelyezik az ugyancsak Mátyásföldön állomásozó 1/4. Szent György vadászrepülő századba elsőtisztnek. A tűzkeresztségen 1941. áprilisában a jugoszláv hadjárat idején esik át.

Bevetések a vörös légierő ellen az "Amerikai Szezon" végétől a háború befejezéséig.

(az oldalon lévő fotók pontos készítési ideje legtöbb esetben nem ismert)

Előzmények
1944. augusztus végére a szovjet 2. Ukrán Front és az átállt román hadsereg (augusztus 23-án Románia átállt a szövetségesek oldalára) elérte Magyarország 1944-es határait. A német és a magyar hadsereg megkezdte a visszavonulást a Kárpátokon keresztül és megpróbálták minél tovább feltartóztatni az ellenséges egységeket a hágókban. A bekerítés veszélye miatt ezt a tervet rövid idő elteltével fel kellett adni és visszavonni az egységeket a Tiszántúlra. A szovjet és román csapatokat az 5. és 17 Légi hadsereg támogatta. Velük szemben a német 4. Légiflotta és a Magyar Királyi Honvéd Légierő állt.

Frissítve 2021.09.28

Előzmények

1943 őszétől a szövetséges légierők átrepüléseinek száma megnőtt. E repülések közül az 1943. október 24-i mérföldkő az ország bombázásának történetében. E napon hullottak először amerikai bombák Magyarország földjére. 111 db bombázó támadta Wiener Neustadtot. Valószínűleg sérült vagy műszaki hibás gépek oldották kényszerből bombáikat, hogy tartani tudják helyüket az alakzatban. A bombázás veszteségeket nem okozott.