Történelem

[VO101_Tom]

Na, most meg azt mondja, hogy azért ő sem biztos benne, mert egyik könyvben ezt írják, másikban azt, és első kézből doksi (manualok, gépkönyvek, fegyvertesztek) sehol nem írják a kalibert.

[VO101_Kurfurst]

Karaya most azt írja, hogy olyan 240 db 109 F-4/R1 épült, amik főként 15 mm-es gunpoddal voltak felszerelve.

Másodlagos forrásokból én is úgy emlékszem hogy az F-4/R1 alapvetően 15 mm-es gondolákkal készült (ha jól emlékszem a Radinger/Otto könyvben közzé is van téve egy gondola gá. tesztsorozat).

A kérdés igazából elméleti, mert a 151/15 és a 151/20 csereszabatos volt, kb. a csövet kellett csak kicserélni (a 20 milis is a 15 milis "lenyakazott", rövidebb hüvelyét használta) két mozdulattal. Az elvileg 15 milis motorgépágyúval szerlt F-2-ket is simán átfegyverezték 20 milisre, erre vannak brit kihallgatási jegyzőkönyvek (Rudolf Pingel).

Hogy ténylegesen melyiket használták, pláne egy ritka kisszériás típuson, ahhoz már elég mélyen le kellene ásni...

[Johann Wind]

Köszönöm az infókat!:):)
Nekem is az Il-2 1946 miatt szúrta főleg az oldalam a kérdés.
A Falcon messer hangaron pl. eddig csak sima 20mm-seket írt, aztán nem régen átjavította, hogy lehetséges volt a 15mm-es gondola is.

[VO101_Mate]

Hmmm, azért kíváncsi lennék mi lett a sorsuk ezeknek a daraboknak..meg hogy mennyire hivatalosan "ásnak" ezek a csávók.

https://youtu.be/iLzoHHnuoG4?t=6m18s

[VO101_Sheriff]

Hmmm, azért kíváncsi lennék mi lett a sorsuk ezeknek a daraboknak..meg hogy mennyire hivatalosan "ásnak" ezek a csávók.

https://youtu.be/iLzoHHnuoG4?t=6m18s

Érdekes, kíváncsi vagyok hol volt az ásás.

[hq_Reflected]

Volt a magyaroknak 109 F-2-jük is, vagy csak F-4? Ha volt, esetleg van valakinek fotója egyről? Előre is köszi!

[Savas]

A Luftwaffe legkisebb tagja

Bundesarchiv
Bild _ 183-r01996

[1/3_vszd_Tazar]

Tudom, hogy nem szigorúan vett repülés, de érdemes megnézni ezt a dokumentumfilmet:

http://mecenatura.mediatanacs.hu/adatla ... Varso_1944

A történet is érdekes, és magyar szempontból szívszorító, szívmelengető. A forgatásban hagyományőrző csoportok is részt vettek (köztük nyilván magyarok). A II. vh. egyik kevéssé ismert, elhallgatott epizódjának állít emléket, amire mi magyarok méltán lehetünk büszkék. És 8 millióból minden mai modern sztenderdnek megfelelő 50 perces dokumentumfilmet hoztak össze (egyedül a repülőgép nem korhű, de nyilván az egy másik költségkategória).

[Savas]

Hans Meyer, Luftwaffe ász

[1/3_vszd_Tazar]

Itt lehet megnézni a teljes filmet (A magyar korridor, Varsó 1944):

http://www.mediaklikk.hu/video/magyar-k ... lem_201603

[Johann Wind]

A segítségetekre lenne szükségem egy repüléshez kapcsolódó kérdéssel kapcsolatban.
Az lenne a kérdésem, hogy Me-109E(E4/B)-nél hasraszállás esetén mekkora az ajánlott sebesség, amivel hasra lehet tenni a gépet? Illetve mekkora lehet az a max. sebesség hasraszállásnál, amikor még a pilóta a saját lábán eltudja hagyni a kabint.
Úgy tudom G-2-nél 200km/h.
Előre is köszönöm a segítségeteket!:)

[VO101_Tom]

Ajánlott mindenképp csak a lehető legkisebb sebesség lehet, ami Meszánál 40 fokra lenyitott fékszárnnyal 160 km/h körül van, ha nem működik, vagy más okból nem tudja kinyitni, akkor felhúzott fékszárnnyal 185 km/h körül. Ezt felülírhatja ha az idő szeles, turbulens, és nagyon lökéses, akkor biztonságos sebességtartalékot kell hagyni, hogy ha hátulról kap egy megfújást (vagy hirtelen megszűnik a szemből jövő), akkor se essen le 30 méterről.

Maximális kényszerleszállási sebességről nem tudok, olyanról legalábbis, ami azt mondaná, hogy x km/h-ig biztonságos, afölött meghalsz. Ez nagyon függ a talajtól is, mennyire puha, köves, vagy milyen növényzet van rajta. Függ attól, hogy van-e a gépben üzemanyag, ami meggyulladhat, vagy hogy mennyire sérült korábban a gép (mikor fog szétszakadni), meg eleve, hogy mennyire kormányozható, le tud-e szállni vízszintes szárnyakkal, vagy rádlizni fog. Na és főleg attól, hogy milyen lassulással áll meg a végén. Nyilván a talajon zötykölődve már a 200 km/h is qrva kényelmetlen, és a sebesség növekedésével a túlélési esélyed meredeken zuhanni fog, de egzakt sebességet erre nem fogsz találni sehol (A 200 km/h mindenesetre nekem nagyon kevésnek tűnik abszolút sebességhatárhoz. Eszerint fékszárny nélkül alig lehetne túlélni egy kényszerleszállást).

[Johann Wind]

Ajánlott mindenképp csak a lehető legkisebb sebesség lehet, ami Meszánál 40 fokra lenyitott fékszárnnyal 160 km/h körül van, ha nem működik, vagy más okból nem tudja kinyitni, akkor felhúzott fékszárnnyal 185 km/h körül. Ezt felülírhatja ha az idő szeles, turbulens, és nagyon lökéses, akkor biztonságos sebességtartalékot kell hagyni, hogy ha hátulról kap egy megfújást (vagy hirtelen megszűnik a szemből jövő), akkor se essen le 30 méterről.

Köszönöm a válaszod.
Akkor olyan 200-210km/h-s sebesség körül, még sima terepen, bőven jó ha hasra teszi a gépet a pilóta?

Itt, ha jól olvastam, akkor G-2-esnél 200km/h-t ír behúzott futóval való hasraszállásnál. A 19. hozzászólásnál van egy dokumentum belinkelve.
http://forum.il2sturmovik.com/topic/215 ... s-or-gear/
Előre is köszönöm a választ, remélem nem gond, hogy ilyen sokat kérdezősködöm.

[VO101_Tom]

Nincs mit

Abban a doksiban csak javaslatot ír a kényszerleszállásra. Azt ajánlják, hogy 200-ig csökkentse a sebességét, majd nyisson teljes fékszárnyat és úgy tegye le. 1000 méter alatt már ne foglalkozzon futó nyitással. Ha 1000 méter fölött derül ki, hogy készerleszállást kell végrehajtani, csak abban az esetben nyisson futót, ha biztosan le tud szállni szilárd felszínre. Ebben az esetben 1000 méteren nyisson futót, ne előbb, mert légellenállást nagyon megnövelheti. Vízre minden esetben csukott futóval, teli féklappal tegye le.

Egy szó nincs arról, hogy 200 km/h fölött már nem lenne kivitelezhető a kényszerleszállás. Ami -mint írtam is- az sokkal inkább a talajtól függ, hogy mennyire tagolt a terep, mennyi helyed van megállni, milyen akadályok vannak, és hogy hogyan mozog a gép lassulás közben. Beforog-e, széttörik-e, üza tartály sérül-e. Nem lehet csak a földetérés sebességéhez kötni ezt.

Hogy mennyit kibírnak ezek a gépek, erre van egy kedvenc videóm, egy P-51 eleve motorhiba miatt kényszerleszállást végzett (hallani is, hogy beteg a motor), nem tudta jó helyre letenni, és megdobta egy bukkanó. Még egy ekkora esés után is simán egyben maradt (jó, bal futó megnyekkent, és a szárny bekötéseket biztos vizsgálni kell, de szó nincs arról, hogy szanaszét esett volna).

[Johann Wind]

Lenne hozzád v. bárkihez aki tudja egy érdekes kérdésem: Jabozásnás, vadászbombázóval előfordulhat-e, hogy a kioldott bomba a légcsavarba ütközik?
Még nem hallottam olyat, hogy ez előfordult volna.
Jabonál elvileg bombaoldás előtt 1 mp-el meg kell emelni a gép orrát, ennek a műveletnek az elhagyása esetén vajon előfordulhat a fenti kérdésemben lévő eset?
Stukánál biztosan nem, mert ott a vetővilla, ami eltávolítja a bombát a légcsavar útjából.
Előre is köszönöm a választ!:)

[VO101_Tom]

Én nem olvastam ilyet, hogy oldás előtte meg kellene emelni az orrát, ráadásul egy teljes másodperccel korábban. Úgy lehetetlen lenne pontosan oldani.

Ami a légcsavarba ütközést illeti, persze, elvileg előfordulhat. Nem csak a stukánál, hanem a D3A-nál, SBD-nél is volt olyan szerkezet, ami a légcsavarkörön kívülre tolta a bombát. Az áramvonalas bombát a légellenállása kevésbé lassítja mint a repülőt a kieresztett zuhanófékei. De ezek kifejezetten zuhanóbombázásra tervezett repülőgépek voltak.

Jabonál ilyen azért nem fordulhat elő, mert azzal max olyan 70 fokban oldottak. Ilyenkor a bomba nagyon gyorsan eltávolodik a géptől, nincs esélye beleütközni a légcsavarba. De még ha 90 fokban zuhannának is, a szárnyon keletkező felhajtóerőnek van egy olyan hatása, ami a gépet elhúzza a 90 fokos zuhanásból (a stuka zuhanóféke pl ezt a hatást szinte teljesen kiiktatja, ezért (is) tudott nagyon pontosan vetni), ezért negatívba kellene már nyomni, hogy a bomba ne távolodjon el a gép hasától.

Ezek miatt, hogy a Zubónak a bombavető szerkezete előzi ezt meg, Jabonál meg a vetési eljárás, igen ritka lehetett, hogy ilyen baleset előfordult volna.

[Johann Wind]

Én nem olvastam ilyet, hogy oldás előtte meg kellene emelni az orrát, ráadásul egy teljes másodperccel korábban. Úgy lehetetlen lenne pontosan oldani.

Én Alfred Price: Focke Wulf Az Fw-190-es szolgálatban című könyvében olvastam.
Ott azt írja, hogy hajók ellen 50°-os zuhanásnál 3°-al kell a gép orrát megemelni és utána 1 mp-el oldani, hogy a bomba biztosan elkerülje a légcsavart. Illetve kis magasságú bombatámadásnál (Steckrubenwerf) is azt írja, hogy 1 mp-el a kioldás előtt kell a gép orrát 3°-al megemelni.
Hülyeséget mondtam, mert sztem a 3° az minimális különbség.
Újfent köszönöm a választ, jó, hogy van egy ilyen oldal, ahol ilyen kérdésekre rá lehet kérdezni.

[VO101_Tom]

A pumaszállásról is letölthető a magyar nyelvű tan és gépkönyvek között a "Bombázás eszközei III. fejezet", abban írnak a különböző vetési eljárásokról. Ez 1943-ban, a Kassai Repülőakadámián a tanuló bombázó pilótáknak kiadott tankönyv. Abban egy szóval nem írnak erről, hogy oldás előtt meg kellene törni a zuhanási szöget (ami azért is furcsa lenne, mert tök pontatlanná teszi a vetést). Van benne egy táblázat, ami a pontos fokokat ad meg a különböző magasságokon és zuhanási szögekkel végrehajtott vetéseknél, hogy hány fokkal kell a célpont fölé tenni a revit, hogy a bomba oda essen ahova szánod. Ha megnézed, alig pár fok különbségek vannak, és ezek egész széles vetési paraméterre vonatkoznak. Pár fokos eltérés is nagyban rontja a vetési pontosságot. Ráadásul azért is értelmetlen lenne, mert ennyi erővel egyszerűbb lenne eleve más fokban oldatni a bombát.

Az 50 fokos zuhanási szög az közel sincs a függőlegeshez, ott a bomba biztos, hogy nem esik a légcsavarba. Az meg, hogy az 50 fok kevés lenne, az 53 fok meg már oké, az kissé megmosolyogtató. A teljes Revi kör 6 fok, 3 fokos helyesbítés azt jelentené, hogy a Revi közepéről kiteszed a célt a kör érintőre. Nem tudom, hogy Alfred Price honnan vette az infóját, de szerintem nincs ez átgondolva rendesen

Bombázás eszközei screenshot:

[VO101_Tom]

Ja, és az alacsony oldási eljárás az gyakorlatilag a nagyon gyorsan, nagyon alacsonyról oldott bombázási mód. Szokták "kacsázó" vetésnek is nevezni. Vízen, vagy tankok ellen kis bombákkal föld fölött is alkalmazták (kis szerencsével ha oldalról elkapta a tankot, akkor a lánctalpat simán szétvitte egy 50kg-os bomba is). Ott 1-2 másodperces késleltetéssel oldottak, és oldás után azonnal felhúzták a gépet. Nem csak három fokkal, hanem ahogy tudták.

[VO101_tvr]

„Elfelejtett hősök" A magyar királyi honvéd légierők ászai a második világháborúban

B. Stenge Csaba hadtörténész előadása a Hadtörténelmi Délutánok keretében

HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Bp Kapisztrán tér 2-4
2016. szeptember 24., 13:30–16:30