Strike Eagle: Flying the F-15E in the Gulf War
F-15E pilóták története az Öböl-háborúban. Az USAF sem tökéletes, az elején elég sokat kellett improvizálniuk, volt olyan frissen átképzett F-4 Phantom II pilóta, akinek még csak 50 órája volt a típuson... Az egészen kis magasságú repülést (100 láb) nem gyakorolhatták, ők mégis ezt tették, az egyik ilyen nem tervszerű légiharc-gyakorlás végeredményeként az egyik gépük a sivatagba vágódott. Az Aranysas cikkben volt róla szó, a gép orra már felfelé mutatott, a vizszintes vezérsíkok húztak egy hosszú csíkot a homokba, kb. ugyanúgy csapódott be mint nemrég a Szu-27UB a lengyeleknél, csak jóval nagyobb sebességgel.
Nagyon unalmas SCUD őrjáratokra küldték őket, volt amikor csak annyi volt a dolguk, hogy időközönként (15-30 perc) eldobjanak 1-1 bombát, mert valami nagyokos kitalálta, hogy ezzel majd jól megzavarják az irakiakat. Idővel kezdtek el LANTIRN konténereket kapni, az első 2 darabból az egyik egyből elromlott.
Az első éles bevetés 4 résztvevő gépe nem mehetett újabb bevetésre egy ideig, mert mindegyiket megtépték (Bitchin' Betty: Over G), rengeteg légvédelmi rakétát kaptak.
Nem kaptak fényképeket a célterületről, mert hogy "titkos". A parancsnok testvére hordozón szolgált, az F-14 felderítőktől kaptak fényképeket, faxon. Az intel magyaráz, látod a képen azt, hogy a hangártető alól kilóg egy rotorlapát? Biztosan egy helikopter van ott. Erre a pilóta: még a hangárt is alig tudtam megtalálni a képen...
Bevetésen két gépet vesztettek, az egyik egy hatos kötelék utolsó gépe, egy nyikkanás nélkül értek le a földre, a második pedig az ezredparancsnoké volt. Ők 2 napot vártak a mentésre, a társaik a terület felett hallották a rádiózásukat, de mire beindult volna a gépezet, egy iraki határőrállomás épületének közelében elkapták őket.
A Mi-24 lebombázása elég szépen ki van fejtve, az Aranysas cikkben nem annyira részletes.
Jó könyv, semmi unalmas részlet, semmi éljenamerika, csak a pilóták elbeszélései.