szombat, 29 december 2012 16:39

Focke-Wulf Fw 190 taktika

Írta:
Nos akkor az eddigiek kiegészítéseképpen írnék egy pár gondolatot a Fw-190 használatáról. Alapvetően a fent leírtaknak megfelelően, ez egy remek kis gép. Csak tudni kell mik az előnyei, illetve hogy hogyan is használjuk ki azokat. 

Az első és legfontosabb, hogy ez a gép ugyanúgy energiaharcra született, mint a Bf 109. A különbség csak az, hogy nem vertikális, hanem horizontális energiaharcot kell vele folytatni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy támadás után nem felhúzni kell a gépet, hanem eltávolodni az ellenségtől. Ebben segít ennek a gépnek a remek sebessége, és ami talán még ennél fontosabb, a gyorsulása. 300 és 450 között bármilyen gépet lenyom gyorsulásban.

Amit még fontosnak tartok megjegyezni, az az, hogy a fókánál sokkal inkább oda kell figyelnünk, milyen magasan vagyunk, mint a Bf 109-esben. Ez a gép igazán 3000 és 5000 méter között érzi jól magát, valamint 2000 alatt igencsak jól emelkedik. 2 és 3000 között gyengécske, illetve 5000 fölött is sokat veszít az erejéből. Azonban térjünk vissza az A-4-hez. Ez a gép csak 4000 méter fölött gyorsabb az orosz gépeknél. Ebből adódik, hogy igen kis tartományban használható eredményesen. Az A-5 változat jóval erősebb, 2500-5000 között és 0 méteren minden orosz gépnél gyorsabb, kivéve a LA-5FN-t. Ebből adódóan a támadás alapja is a sebességfölény kell hogy legyen. Nem árt, ha picit felette vagyunk az ellennek, de az se baj, ha szintben van. Rá kell gyorsítani, meglőni, és elhúzni. Ha beakad mögénk, akkor vagy eltávolodni szintben, vagy pedig egy éles leborítással vad orsózásba kezdve váratlanul nagy sebességnél szintbe venni a gépet, vagy a Bf 109-nél szokásos módon földig borítva menekülni. Illetve hogyha van más gép is saját részről a közelben, akkor lehet nagy G túlterhelésű, nagy sebességű manővereket csinálni, ekkor az ellen nem fog tudni követni, és mire megtalál, a másik fóka már támadja is. Ily módon ha kiváltunk a harcból, akkor visszakapaszkodni az ellen magasságára, és újból támadni. Nagyon fontos a jó célzás, illetve hogy ne sajnáljuk a lőszert. Az összetartást én 1000-re szoktam állítani, Yosser pl. 500-ra.

Lehet ebben a gépben közelharcot vívni, amiben szintén a "hit-and-run" taktikát kell alkalmazni, amit az előbb írtam, csak sokkal gyorsabban, és dinamikusabban. Mivel ilyenkor a szovjetek forgolódnak, szűk manővereket csinálnak, ezért a sebességük nem lesz nagy. Ekkor is csak arra kell figyelni, hogy folyamatosan gyors legyél. Ha pedig az egyik vörös kitalálja, hogy üldözőbe vesz, padlógáz, és próbálkozzon csak. Majd seggbelövi a társad.

És itt el is érkeztünk egy nagyon fontos momentumhoz. A társhoz. Ebben a gépben a társ nem kísérőt jelent. Itt az a jó, ha egy gépként repül a kettő. Én Pl. Yosserral mindig viszperelek, és csak vele ha fókázunk. "Érezni" kell a másikat, ám ezt nem lehet definiálni, ezt gyakorolni kell, és idővel kialakul. És nagyon hasonló repülési stílus kell hozzá.

A manual prop pitch ről meg annyi, hogy én nem használom. A gáz és radiátor állásról eltérőek a vélemények, és a 100% csukott radiátorra esküszök, Yosser meg 110 nyitottra. Szerintem kb ugyanaz a kettő, csak a fogyasztás más. Ha egy mondatban össze kellene foglalnom a szükségeseket, akkor azt mondanám, hogy sebesség, pontosság, helyzetfelismerés.

VO101_Balázs