Az alábbi galériában a Dreieckrechner DR-3 tárcsa gyűrűkre lebontott képeit lehet látni, amit letöltve bárki kinyomtathatja, és elkészítheti saját DR tárcsáját (a lap alján a mellékleteknél egyben is letölthető ). A kurzort természetesen valamiylen áttetsző anyagból kell elkészíteni, de külön lapokon felteszem, hogy látni lehessen a méretét és alakját.

A tárcsa történetéről és használatáról készített cikket ide kattintva éritek el: 
A tárcsa böngészőben használható, működő flash változatát ide kattintva éritek el: 

Ezen az oldalon a Dreieckrechner DR-3 tárcsa böngészőben működő, flash változatát látjátok.

A tárcsa gyűrűit az egérrel lehet vonszolni (a keretet is). A jobboldali piros kapcsolóval lehet a két oldal között váltani (iránytű oldal és számolási oldal). A középponton klikkelve "precíz módba" vált, a számítási oldalon az 1h jelre klikkelve a kurzort ott rögzíti, és amíg máshova nem vonszoljuk, addig a belső fehér időskálával együtt mozog.

Az alábbi listában a háborúban használt német és angol fónia ABC és morze kódok olvashatók.

Természetes, hogy a repülőgép repülés közben ki van téve a különböző légmozgások eltérítő hatásának, ami függ a szél erejétől, a repülőgéphez viszonyított relatív szögétől és a repülőgép sebességétől. Ha a szél iránya nem esik egybe az útvonalunkkal, akkor a szél nem csak a föld feletti sebességünket, hanem a haladási irányunkat is befolyásolja. A szél eltérítő ereje annál nagyobb:

• Minél merőlegesebb szögben éri a gépünket a megfújás
• Minél erősebb a szélsebesség
• Minél hosszabb az útvonal
• Minél kisebb az önsebesség

Előszó

Repülés közben az első dolog, ami feltűnik az embernek, hogy nincsenek nevek a tájon. Ne nevessen senki, a "földi" életterünkben megszoktuk, hogy utcanevek, táblák, útbaigazítások segítenek, de odafönt? Semmi. Ha valaki motorossal van, és eltévedt, az esetleg leereszkedik, és megnézi egy vasútállomás nevét (az jó nagy betűkkel van), de azt hosszú távon nem lehet csinálni. Ezért kell normálisan, és folyamatosan navigálni. A navigáció nem arról szól, hogy minden bozótot azonosítsunk, hanem arról, hogy mindig tudjuk, hogy hol vagyunk, ezért a navigációt a felszállásnál kell elkezdeni, nem akkor, amikor már eltévedtünk!

Meredek zuhanásban...

Teljesen más világba jutunk ha felvállaljuk egy zuhanóbombázó pilótájának szerepét. Bevetéseink ezek után a célpont megkeresése, és pontos eltalálása körül fognak forogni, de a vadászok támadásait is ki kell védenünk. Néha még légigyőzelmeket is arathatunk gyengébb ellenfelek ellen, de ez azért ritkán fog előfordulni.

A zuhanóbombázást azért találták ki, hogy a bombázás pontosságát növelni lehessen. A vízszintes bombázás a II.világháború előtt(és alatt is) meglehetősen pontatlannak bizonyult. A vízszintes bombázás pontosságát sok tényező befolyásolja. A bombázás pontossága csökken a magasság növekedésével, az oldalszél elsodorja a bombákat, a célzókészülékek nem elég pontosak, a bombavető tiszt nem jó értékeket állít be a vetéshez, stb... A zuhanóbombázók meredeken zuhanva támadták a célpontot, és viszonylag alacsonyan oldották ki a bombákat, ezért sokkal pontosabbak voltak. A stukák 30 m-es pontossággal tudták célba juttatni a bombáikat, ami meglehetősen jó érték. A Ju-87-esek képesek voltak 90 fokos zuhanásra, így gyakorlatilag nem kellett előretartást alkalmazni a célzás során.

by Chewy:

Itt szerintem sokan félreértik a dolgot (régen én is ezt tettem), sőt talán a kísérő szó nem is állja meg a helyét, inkább fedezetnek kellene hívni...

A géppár harc lényege az kellene legyen, hogy folytonosan nyomás alatt tartsuk az ellenséget. Tehát nem az a cél, hogy valakit 50 m-el mögötte kövessek. Miért? Mert akkor csak azt tudod lelőni a vezér mögül, aki berepül közétek (50-100 m).Ráadásul, ha a vezér lecsap, a lenti gép kitér, húzza a vezér után, aki már messze jár, a kísérő meg pont azzal 100 m-el van lemaradva, ami elég a felhúzó gépnek. Másik: 50 m távolságból 50 m oldalirányú elmozdulás után a vezér nem látszik a képernyőn, 300 m estén ez akár 150 m is lehet... Tehát: Türelem.

Nos akkor az eddigiek kiegészítéseképpen írnék egy pár gondolatot a Fw-190 használatáról. Alapvetően a fent leírtaknak megfelelően, ez egy remek kis gép. Csak tudni kell mik az előnyei, illetve hogy hogyan is használjuk ki azokat. 

Az első és legfontosabb, hogy ez a gép ugyanúgy energiaharcra született, mint a Bf 109. A különbség csak az, hogy nem vertikális, hanem horizontális energiaharcot kell vele folytatni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy támadás után nem felhúzni kell a gépet, hanem eltávolodni az ellenségtől. Ebben segít ennek a gépnek a remek sebessége, és ami talán még ennél fontosabb, a gyorsulása. 300 és 450 között bármilyen gépet lenyom gyorsulásban.

Hajtómű beállítások Bf 109 típushoz

Előzetesen annyit hozzátennék az itt leírtakhoz, hogy a cikk írásakor minden így működött, az Il-2 Sturmovik 4.05 patch óta viszont a manuális légcsavar-állásszög állítás a Bf 109-esen nagyon lomha lett, és nem nyújt előnyt az automatához képest. Ettől függetlenül lehet állítgatni, csak nincs értelme. A jobb érthetőség kedvéért kiszürkítettem azokat a részeket, amiket érint ez a változás (Tom)

A Bf 109-es egy változtatható állásszögű, VDM légcsavarral felszerelt, folyadékhűtéses, benzin-befecskendezéses motorral felszerelt típus. A Bf 109 F verziótól felfelé felszerelték a Kommandogerät analóg számítógéppel, mely vezéreli a légcsavar állásszögét, az üzemanyag keverékét és a sűrítők kapcsolását, a mindenkori gázkar-állás, sebesség és magasság függvényében. Sajnos a rendszernek nagy hátránya, hogy lassan reagál és nem hozzá ki a maximumot a motorból. Ezért nem csak a Bf 109 E-nél, de a többi altípusnál is érdemes a manuális beállításokat alkalmazni. Ehhez próbál ez az útmutató segítséget nyújtani.

Ennek a kis leírásnak nem célja és nem is lehet célja pontos útmutatás. A részleteket csak tapasztalat útján és sok gyakorlással lehet elsajátítani. Ez csupán egy gyűjteménye az irányelveknek, melyekkel sikeresebb vadászok lehetünk (by MMaister)

1. Alapelvek

1.a. Energiagazdálkodás.
Először azt kell megérteni mi is az energia a légiharcban. A repülőgép kétféle energiával rendelkezik. Mozgási energiával, illetve helyzeti energiával. A kettő együttesen adja meg a gép pillanatnyi energiáját. A Mozgási energiát a sebesség, a helyzetit a magasság határozza meg. Fontos, hogy a két fajta energia felcserélhető. A mozgási energia a sebesség emelkedéssel helyzeti energiává (magassággá) alakítható, míg a helyzeti energia zuhanással mozgási energiává alakítható (sebességgé). Miért fontos ez? A légiharcban az a gép van fölényben, amely magasabb energiaszinten van. Energiába kerül a manőver (sebesség, magasság veszteséggel jár), ezért az a gép amely több energiával rendelkezik, több manővert képes végezni.

Kétféle fő harcmodort lehet megkülönböztetni.

• Fordulóharc:

Azoknak a gépeknek kedvez, melyek jó manőverezőképességgel és szűk fordulókörrel rendelkeznek.

• Energia harc:

Azoknak a gépeknek kedvez, melyek manőverezőképessége rosszabb, de kiváló sebesség és emelkedési mutatókkal rendelkeznek.