Elméleti anyagok -Meteorológia
2. oldal
 

A nap és a föld hősugárzása, földfelszín sugárzásháztartása

Napmagasság:

Ha nem lenne légkör, akkor a földfelszínre érkező besugárzás nagy­­sága ki­­zá­ró­lag a napmagasságtól függene. A napmagasság függ a föld­raj­­zi szé­les­ségtől, a napszaktól, és a deklinációtól (A napnak az egyenlítő sík­já­tól va­ló eltérési szöge). A besugárzás egységnyi területre annál nagyobb, mi­nél magasabban áll a nap. (ugyanaz a sugárzási energia délben kisebb te­rü­letre jut, mint reggel.

Szelektív elnyelés:
A Vízgőz, a széndioxid, ózon (és még néhány gáz) a Nap és a föld sugárzá­sá­­nak bizonyos hullámhosszait elnyelik. Ezzel szabályozzák a be és a ki­su­gárzás arányát (vagyis a melegedést).


Nem szelektív elnyelés:
A légkörbe jutó szennyező anyagok (korom, füst, por, stb.) szintén elnyelik a légkörön áthatoló sugárzás egy részét, azonban ezek min­den hullámhosszút egyformán gyengítnek.


Földfelszínre érkező sugárzásoknak két nagy csoportja van:
Közvetlen (direkt) sugárzás: A napból közvetlenül jövő sugárzás, ami a fényt, hőt, stb. biztosítja.
Szórt (diffúz) sugárzás: Az égboltról jövő szétszórt sugárzás, aminek kö­szön­hető, hogy pl.: felhős időben is létrejön a nappali világosság, vagy hogy árnyékban nincs sötétség.

Szóródások:
- A légkörön áthaladó sugarakat a levegő moleku­lá­i, és a vendéggázok haladási irányukból kitérítik, szétszórják. A szórt suga­rak egy része kijut a világűrbe, a másik része a földfelszínre.
- Levegőmolekulákon szóródni a látható tartományból a rövidebb hullámhos­szúak jobban szóródnak. Mivel a látható tartományban a kéknek van a leg­rö­­videbb hullámhossza, ezért az ég színe is kék. Felfelé emelkedve azt tapasztaljuk, hogy a kék szín átmegy feketébe.
- Vendéganyagok is vannak jelen a levegőben, amelyek a hosszabb hullámhos­szú sugarakat is szórják, akkor az ég fehérebb színűnek látszódik.
- A napsugarak szóródásán kívül a földfelszínről visszaverődő fénysugarak is szóródnak, és ezek együttesen okozzák a látástávolság romlását.


Visszaverődés:
Ha a vendéganyagok részecskéi olyan nagyok, hogy az ös­szes hullámhosszú sugárzást egyformán szórják, akkor visszaverődés ill. ref­lexió jelensége lép fel. Ilyen vendéganyagok a nagyobb vízcseppek, por­sze­mek, jégkristályok, stb.

Erős a visszaverődés a felhőkről is (Alacsony rétegfelhők fölött, 200-500 m magasan 78%-os visszaverődést is mértek.)

A földfelszín sugárzásháztartása
A földfelszín energiafolyamatot bonyolít le sugárzás útján. Sugárzás útján energiához jut, és sugárzás révén energiát ad át. Erre felírható egy képlet is:

Qs = (Gt – R) – (Ks – V) [Cal/cm2]
Qs        :Sugárzás bevitel vagy kiadás összege
Gt         :Globál sugárzás
R          :Reflexsugárzás
Ks        :Földfelszín kisugárzása
V          :Légkör visszasugárzása


Teljes, ill. globál sugárzás:
A globál sugárzáson a közvetlen (direkt) és a szórt (diffúz) sugárzás összegét értjük. A globál sugárzás nagysága függ a napszak­tól, az évszaktól, és a földrajzi szélességtől. Ez reggel és este a legkisebb, dél­ben a legnagyobb.

A direkt és a diffúz sugárzás aránya a napmagassággal változik. Alacsony nap­álláskor nagyobb a diffúz sugárzás aránya. Délben a direkt sugárzás a szórt sugárzásnak nagyjából a négyszerese, kb. 30º-os napállásnál közel egyen­lő, 0º-os napállásnál pedig elhanyagolható.

A földfelszín hőháztartása:
A légkör hőkészletének jelentős részét a földfelszíntől kapja, mert az ala­csony légkör a sugárzásból keveset nyel el, és ezért attól csak kis mér­ték­ben meleg­szik.

A párolgást hőelvonás, a lecsapódást hőfelszabadulás kíséri. Ezt a hő­men­­­nyi­­­séget rejtett, vagy latens hőnek nevezzük. A párolgásra fordított hő a nyá­ri időszakban éghajlatunk alatt a sugárzási egyen­leg jelentős ré­szét föl­e­mész­ti.

A talajfelszín energia bevételéből részesül a felette elterülő levegő, és álta­lá­­ban véve a föld légköre. Ennek a hőforgalomnak köszönhető, hogy a le­ve­gő hőenergiához jut.

Hőforgalom alakul ki a talajfelszín, és a talaj mélyebb rétegei között is.

Amikor a sugárzási egyenleg a talajfelszín számára bevételt jelent, a hő­ház­­tar­tási komponensek energiafogyasztóként működnek.

Qs = LE + QL + Qt
Qs        :Sugárzási egyenleg
LE        :Párolgásra fordított hőmennyiség
Ql         :Levegő felmelegítésére fordított hőmennyiség
Qt         :Talaj hőforgalma


Hőátadás a földfelszínről a levegőbe:
A földfelszín által felvett hő sugárzás, vezetés, keverőmozgások (turbulencia) segítségével, és a víz halmazállapot vál­­tozásai révén adódik át a levegőnek. A levegő rossz hővezető, ezért a ma­ga­sabb légrétegekbe a függőleges keverőmozgások által jut el a hő.

Konvekció (hőáramlás):
maga a felmelegedett részecske vándorol a me­le­gebb helyről a hidegebb felé.
Hőmérsékleti gradiens, és az egyensúlyi rétegződés
A hőmérsékleti gradienst γ (gamma) betűvel jelöljük.
A hőmérsékleti gradiens tulajdonképp azt jelenti, hogy a levegő hány fokot hűl 100m-ként.
Megállapodás szerint az inverzióban a gradiens előjele negatív, ami azt je­len­ti, hogy a hőmérséklet felfelé emelkedik.
Troposzférában a gradiens átlagos értéke 0,65º/100m.
 

<<<vissza

Vissza a főoldalra - klikk ide

következő>>>