|
ROHANJAK VAGY NE ROHANJAK?
Igazából ezt csak a
„CONDOR” tudja pontosan.
Fantasztikus rohanni a lejtőn közel a végsebességhez, a legjobb
átlagsebességet is akkor lehet elérni, ha az emelkedésben
eltöltött idő nem egyhelyben történő spirálozással, hanem
haladással telik el….
De valóban milyen
siklósebességet kell, hogy válasszak ahhoz, hogy a legnagyobb
átlagsebességgel a legtávolabb jussak? Nem minden esetben van
lehetőség a nagy rohanásra! Akik így indulnak, az első siklásuk
a távrepülésük során a „végsiklásuk” lehet.
Ha azonos magasságból 4
vitorlázórepülő különböző sebességekkel elindul, mindegyik más
és más távot repül be, mindegyiknek más a vízszintes és a
függőleges (merülő) sebessége.

Legelsőnek földet ér az, aki a túl nagy sebességet választotta (Narancssárga)
Hamar földet ér az is, aki a legkisebb sebességet választotta (Drapp)
Legtovább van a levegőben az, aki a legkisebb merülő sebességet
választotta (de előre nem nagyon halad). (Fehér)
Leghosszabb távolságot repülte az, aki a legjobb siklószámhoz
tartozó sebességet választotta (az origóból a sebesség
polárishoz húzott érintő szerinti sebesség). (Zöld)
Az ábrázolt gépek a
sebességi poláris jellegzetes pontjai szerint repülnek. Az
origóból a sebesség polárisra húzott érintő a siklópálya szögét
mutatja.

Másképpen alakul a siklósebesség megválasztása amennyiben
merülésben haladunk, vagy termikelés utáni siklásunkhoz
választjuk meg a siklósebességet.

Merülés esetén a sebességi
poláris merülés értékével lefelé, negatív irányban csúszik el,
és az origóból a polárishoz húzott érintő jelöli számunkra a
választandó optimális siklósebességet. Ezzel a sebességgel
fogunk a leggyorsabban és a legtovább jutni. Lejtőkön keresztül
haladva a merülő zónákban ezt mindenképpen figyelembe kell
venni.
A termikelések során
megállunk, a termikben eltöltött idő rontja a haladási
sebességünket, de gyors emelkedéssel szerzett magasságunkból
optimálisan megválasztott siklósebességünkkel, megelőzhetjük az
„ész nélküli” rohanást választókat. Ebben az esetben a termik
erősségének megfelelő pontból a polárisra húzott érintő adja az
optimális siklósebességet. Átlagsebességünk tehát a nagy
emelések és a jól megválasztott siklósebességek függvénye lesz.
Nagyokat emelkedni rövid idő alatt és nagyokat siklani az
átlagemelésnek megfelelő optimális siklósebességgel.
Mindezeken a hátszél,
illetve a szembe szél változtathat.
Ezekben az esetekben a
sebességeket az „y” tengelyt (merülés, emelés) a szél
sebességének, és irányának megfelelően jobbra illetve balra
toljuk el. A jellegzetes pontokból húzott érintők kijelölik
számunkra a sebességi polárison az esetekhez választott
sebességeinket.
Amennyiben a
versenyrepüléshez vízballasztot használunk úgy az is
megváltoztatja a repülőgép polárisát. Nagyobb lesz a jellegzetes
pontokhoz tartozó haladó és merülő sebesség. Viszont a felsorolt
esetek mindig igazak maradnak. Ha nem a jellegzetes pontoknak
megfelelően repülünk, akkor vagy túlnyomjuk, amelynek az ára az,
hogy emelkedésre kell több időt fordítani, így csökken az
átlagsebesség. Ha lassabban haladok, akkor szintén hasonló
helyzetben vagyok.

Távrepüléseink során
mindezeket feltétlen vegyük figyelembe…..
A Condorban a fedélzeti
számítógépünk elvégzi a fentieket, amelyek Jean Paul McCrady
fektette le elméleti alapjait.
A 3. PDA állásban az
átlagemelés beállítható, és megválaszthatom az optimális
siklósebességet, látom hány kilométert kell még megtennem
fordulópontonként, vagy összesítve, és a végsiklást meg tudom
tervezi. A 2. PDA állásban pedig a mindenkori föld feletti
sebességemet láthatom.
A termikelésnél nem
mindegy, hogy milyen dőlésszöggel és milyen sebességgel
körözünk. Ez is nagyban befolyásolja a versenyrepüléseink
eredményességét, az emelkedési idő lerövidítését, de a forduló
poláris egy következő ismertető téma.
Természetesen mindezeket a
vitorlázórepülő tankönyvek ismertetik,
de sok Condor felhasználó csak belecsöppen a használatba és
nincs ideje elmerülni a mélyebb részletekbe. Azok részére
készült ez a rövid összeállítás
Breznai
János - 2008
|