| |
Frankó Endre
1923.
szeptember 3-án született Egerben. Öten voltak testvérek, hárman
fiúk. Mindhárman repülők lettek. (Bátyja László, a 101/4. Vihar
században szolgált, eltűnt (valószínűleg hősi repülőhalált halt)
1944. november 2-án, légiharcban. Öccse Tibor, a Repülő Akadémia
utolsó évfolyamán tanult, a háború vége miatt már nem avatták fel).
1939-ben
kezdte a repülést Zöglinggel. 1942-ben érettségizett Egerben.
Jelentkezett a Repülő Akadémiára, ahová még ebben az évben bevonult.
Vadásznak minősítették, de adminisztrációs hiba miatt a második
évfolyamot távolfelderítő kiképzéssel kezdte. A hibát később
korrigálták. Veszprémben kapott CR-42 és Héja kiképzést. 1944.
augusztus 20-án avatták hadnaggyá. Szeptember 15-én csatarepülő
tanfolyamra küldték Debrecenbe. A front közeledte miatt áttelepültek
Pápára. Kiképzést és gépet itt sem kapott. A kelleténél többet
panaszkodott és ezért néhány társával egyetemben áthelyezték a Szent
László hadosztályhoz. Várpalotán kapott gyalogos kiképzést, majd az
első bevetés előtt nem sokkal, november 30-án végre áthelyezték a
Pumákhoz. Először a 101/6. Kölyök századhoz, Messzer átképzésre,
majd 1945 februárjában a 101/3. Drótkeféhez. Első bevetéséig csak 6
óra 10 percet repült 109-el! Néhány bevetés után az ezredből újra 3
százados osztály lett és a fiatal tapasztalatlan pilótákat köztük
Endrét is tartalékba helyezték. Lévay "Szőr" viszont pilótákat
keresett a 102-es csatarepülőkhöz. Endre néhány társával együtt
jelentkezett, de mire újra repülhettek volna, az osztály elvesztette
az összes gépét. 1945. május 5-én az ezreddel együtt hadifogságba
esett.
1945
karácsonyára már itthon volt. Először segédmunkás, majd épület- és
műbútorasztalos segédlevelet szerez 1947-ben. Közben újrakezdi a
vitorlázást, majd motoros oktatóként dolgozik több helyen is.
1950-ben Békéscsabán az első oktatóképző iskola tanára, majd a Ganz
gyári repülőklub hivatásos motoros repülő-oktatója, ahonnan néhány
hónap múlva váratlanul kirúgták. Következett a Felvonójavító- majd a
Felvonógyár, ahol műszaki rajzolóként dolgozott. 1948-ban nősült,
első felesége 9 hónap után meghalt. 1950-ben nősült másodszor, egy
fia született. 1956-ban felvették a Műszaki Egyetem gépészmérnöki
karának levelező tagozatára. 1962-ben diplomázott. Időközben
kirúgták a Felvonógyárból és az UVATERV-nél helyezkedik el. Itt
ipari kötélpályákat tervez. A jánoshegyi Libegőt is Endre tervezte.
Ezután az ALUTERV-nél India részére drótkötélpályákat tervezett.
1983-ban ment nyugdíjba. 1996-ban elveszítette második feleségét,
azóta egyedül él.
Felhasznált
irodalom:
Tobak Tibor: Pumák Földön-Égen
Tobak Tibor: Pumák és Boszorkányok
Tobak Tibor: Pumák és a Többiek
Punka György: A "Messzer"
M. Szabó Miklós: A Magyar Királyi Honvéd Légierő
Nagyváradi-M. Szabó-Winkler: Fejezetek a Magyar Katonai Repülés
Történetéből
Pataky-Rozsos-Sárhidai: Légi Háború Magyarország Felett I-II
Bernárd-Mujzer-Hangya: Horrido
Krascsenics Lajos: Egy Magyar Királyi Vadászrepülő Visszaemlékezései
Császár Ottó: Élet és Halál a Levegőben
Becze Csaba: Elfelejtett Hősök - A Magyar Királyi Honvéd Légierő
ászai a II. világháborúban
Top Gun és Aranysas repülőmagazinok |
|
