| |
Negatív
(fejjel lefelé) repülés aerodinamikája:
Tulajdonképpen
csak annyit kell megjegyezni, hogy az oldalkormányt és a magasságit
fordítva kell használni. Ha balra akarunk fordulni, akkor jobbra kell
csűrni, és a botot nyomni kell (miközben a helyes irányba lépünk).
Háton dugóhúzóban is ez a helyzet, tehát kivételkor nem nyomni kell a
botot, hanem húzni. És háton dugóban NINCS ÍVELŐ! Tekintve, hogy a
szárny fejjel lefelé van, az ívelő az állásszöget (ezáltal a
felhajtóerőt) nem növeli, hanem még jobban csökkenti!!
Ha looping-ot csinálunk (húzva van a bot, és egy teljes kört írunk le),
akkor a tetején csukjuk vissza az ívelőt (illetve már fölfelé menet
becsukhatjuk), mert ott csak rontja a gépünk repülési tulajdonságait,
felvételkor viszont, ha közel a föld, ajánlatos használni (ha nem gond,
hogy elkopik a sebesség, viszont stabilabban lehet fölhozni a
zuhanásból).
Dugóhúzó elméleti alapjai, dugóhúzó kivédése (lebillenés):
Röviden: A gépnek csak az egyik
oldali szárnya esik át.
Előidézése:
A gépet a minimális sebességig kell „elhúzni” (szokták azt is
mondani, hogy elkoptatni a sebességet), tkp. lassítani (ívelőlap
nélkül), majd a minimális sebességénél hirtelen a botot hasra rántani,
és a pedált berúgni (!) valamelyik irányba (nincs csűrőhasználat). Ekkor
a gép szárnyán az állásszög eléri, vagy meghaladja a kritikus értéket,
de az oldalkormány intenzív kitérítése miatt a függőleges tengelye körül
is elfordul (nem csak a függőleges vezérsíkon keletkezett oldalirányú
szívóerő hatása miatt, hanem az miatt, hogy ez a „berúgás” olyan, mintha
eveztünk volna egy nagy lapáttal). Ekkor a külső szárny felgyorsul, a
belső szárny lelassul (közelebb van a forgási középponthoz). Ha a külső
szárny sebességét sikerül az átesési sebesség fölé tornázni, a belsőt
pedig alá, akkor a belső szárny átesik, a külső nem. Ebben a pillanatban
pedig, mintha aerodinamikailag eltűnt volna, leborul a belső szárny
felé, vagyis dugóhúzóba esett.
A pörgés olyan, mintha egy nagy palást belső oldalán pörögne a gép,
tehát nem a hossztengelye körül.
A pörgés következtében a belső
szárny továbbra is „átesett” állapotban van, a külső nem, tehát
autorotáció lép fel, vagyis ha nem szünteted meg, a földig csinálja.
Dugóhúzó megszüntetése: Gáz le,
bot előre (nem csűrsz), golyóra lépsz, esetleg ívelő ki, majd gáz koppig
föl. Ekkor a gép meredek zuhanásba megy át, amiből határozott, de
nem gyors bot-húzással kivesszük (és a láb középre jön). Vigyázzunk arra
nehogy egy esetleg hasra-rántott bot miatt újra átessen. A csűrő az
átesett szárny miatt hatástalan (ha fél szárnyad van, akkor sem tudod
vízszintesben tartani a gépet, különösen akkor nem, ha a botot
meghúzod.
Van egy másik módszer, amikor még a
dugóba esés előtt kivédheted. Ha már átesett, és éppen borul befelé,
akkor MINDEN KORMÁNYT GYŰJTS AZ ELLENTÉTES SAROKBA! Tehát bot
előre, koppig ellentétes csűrés, valamint a pedál is koppig a csűrő
felé. Ezzel megelőzhető, ha elég gyors vagy (és használod a pedált).
Ha
felhőben, vagy éjszaka bedugózol, akkor innen veheted észre:
Határozottan koppig ellentétes irányban van kint az elfordulásjelző, és
a golyó (lásd a felső képeken)… (és a kabin sarkába szorulsz- na ez az,
mit a számítógépen nem érzel). Ekkor a kivételi eljárás ugyanaz, mint
amit leírtam fönt. Onnan veszed észre, hogy kijött a dugóból, hogy a
sebesség hirtelen emelkedni kezd (ezek a dugóhúzó jellegzetességei: nem
gyorsulsz be, hiába zuhansz lefelé, illetve az autorotáció). Ha
kivetted, akkor addig húzod, amíg a variométer emelkedést nem jelez, ott
kiveszed vízszintesbe).
Azért írom így, mert nem biztos,
hogy a műhorizont van a gépben, vagy még ép, illetve a műhorizonton nem
látod a zuhanási sebességet. Tehát, ha csak pörög lefelé, de egyre
gyorsul, akkor nem dugóhúzóban, hanem Sturz-spirálban vagy, amit egy
egyszerű ellencsűréssel, s felhúzással megszüntethetsz (tkp. az orra a
föld felé van, és a hossztengelye körül pörög). Gond csak akkor van, ha
ezt az miatt csinálja, mert már nincs meg az egyik szárny…
|
|