www.pumaszallas.hu / Repüléselmélet / AERODINAMIKA

  2. oldal 

 
 

  Magyar Királyi Honvéd Légierő, 101. ''Puma'' Virtuális Vadászosztály  
 

Aerodinamika
Aerodinaikai alapfogalmak, alaptételek:

Légnyomás:
A
levegő nyomását Toricelli fedezte föl. A légnyomás nem más, mint a fent elhelyezkedő levegő nyomása az alsóbb rétegekben lévőkre (ezt hívják statikus nyomásnak). Tehát minél feljebb megyünk, a levegő annál „hígabb” (azonos térfogatban a súlya kevesebb), a nyomása csökken. Egyezményes érték, hogy a légnyomás a tengerszinten 1013,25 milibar. Az időjárástól függően ez természetesen lehet több, illetve kevesebb, de a szabványok kialakításánál, kalibrációnál ezt az értéket veszik alapnak.
A légnyomás mérését a repülésben a szelencés nyomásmérőkkel végzik, de erről a műszertan részben bővebben beszélek.
A föld légrétegét különböző magasságokhoz különböző nevekkel illették:
0-10 km magasságig      Troposzféra (Az időjárási folyamatok itt zajlanak)
10-40 km magasságig    Sztatoszféra
40 km fölött                    Ionoszféra

Légnyomási fogalmak, törvények:

Torlónyomás: A levegő ellenállása, amely függ a levegő sűrűségétől, a levegő sebességétől és a test felületétől. Ez a repülőgép légellenállásának nagy részét adja.
 

Folytonosság törvénye: Ha veszünk egy csövet, megnézzük a keresztmetszetét, és lemérjük a benne áramló levegő (de lehet folyadék is) sebességét, majd ezt megismételjük különböző keresztmetszeteknél (de ugyanannál a csőnél), azt tapasztaljuk, hogy a keresztmetszet és a sebesség szorzata mindig egyenlő. Vagyis ha befogod a slag végét (csökkented a keresztmetszetet), akkor a benne áramló közeg sebessége nő (messzebbre locsolsz). 

 

Bernouli törvénye: A törvény úgy szól: ha a sebesség növekedik, a nyomás csökken, méghozzá úgy, hogy a szorzatuk mindig egyenlő. Régi típusú parfümfújó is ezen az elven működik, sőt a kompresszoros makettfesték-szóró is. Nagy sebességgel elfújsz egy tartály teteje fölött, akkor az kiszívja a benne lévő anyagot, levegőt.


 


A levegő áramlása:

Lamináris áramlás (a). A közegrészecskék rendezetten haladnak egymás mellett anélkül, hogy a szomszédos rétegek összekeverednének.
Turbulens áramlásban (b) a közeg részecskéi rendezetlenül haladnak, és a szomszédos rétegek összekeverednek.
Örvénylő áramlásban (c) az áramlás részecskéi rendezetlenül haladnak, és szembefordulnak az áramlással. Ekkor a légellenállás ugrásszerűen megnő.
a: b: c:

 

 

 
   
   
 
 
 
 

 
 
 

 

 

  2. oldal