www.pumaszallas.hu / Repüléselmélet / NAVIGÁCIÓ

  13. oldal 

 
 

 

  Magyar Királyi Honvéd Légierő, 101. ''Puma'' Virtuális Vadászosztály  
 

Az elemi navigáció eszközei:
A Térkép

Navigációban az elfogadott méretarány az 1: 500000 léptékű térkép. Ennél nagyobb, vagy kisebb léptékűeket nem kell használni, mert csak összezavar­ja a távolságbecslési képességünket (Az IL-2 –ben is ajánlom, hogy mindenki egy térkép zoom méretaránnyal repüljön, jobban meszokja.

A szögmérő, és a léptékvonalzó

Repülésben a térkép-irányszög mérésére a teljesen átlátszó, 360° beosztású szögmérőt használjuk. Az irányszög mérésének megkönnyítése érdekében a közepét kifúrjuk, és egy 50cm hosszú fonalat húzunk át a furaton. Ezután a szög­mérőt északhoz tájolva a fonalat az útvonal tet­szőleges pontjára téve a pontos i­rány­szöget könnyen le lehet olvasni.

Az útvonalszakaszok hosszát léptékvonalzóval mérjük meg, vagy ha ez nincs, akkor milliméter-centiméter osztású, közönséges vonalzóval mérjük. Célszerű többféle mértékarányt is tartalmazó léptékvonalzó használata, mert a helyes léptéket használva közvetlenül a kilométer érték olvasható le róla, így feleslegessé válik az átszámítgatás. Az a legjobb, ha a szögmérő közepébe helyezett fonal helyett léptékvonalzót te­szünk, mert így két mérést helyettesíthetünk eggyel.

Háromszögmegoldó tárcsa (DR tárcsa) (Képek a legvégén)

A háromszögmegoldó tárcsa segítségével a navigációs számítások gyorsan és pon­tosan elvégezhetők. A DR tárcsa nem más, mint egy kör alakú logarléc, melyre a szögértékek Sinusainak, valamint a természetes számoknak Logaritmus értékei vannak felírva, melyek segítségével egy háromszögre vonatkozó számítások egyszerű módon megoldhatók.

A tárcsa egyik oldala egy külső gyűrűből és egy belső korongból áll. A külső gyűrű lényegében egy szélrózsa a világtáj megjelölésekkel és 0°-360°-ig terjedő fokbeosztásokkal, ami a térkép-irányszög megjelölésére szolgál.

A mérés végrehajtása:

- A belső korongon lévő fekete nyilat a fekete gyűrű megfelelő fokbeosztásra, a lemért térképirányszögre állítjuk.
- A keskeny körbeforgatható plexicsíkon lévő kék nyíllal a szélirányt állít­juk be úgy, hogy a nyíl abból az irányból mutat, ahonnan a szél fúj.
- Ez a fokbeosztás a szél támadási szögének meghatározására szolgál.
- A tár­csa másik oldalán lévő mozgatható legkülső gyűrű 1
°-90° és 90°-179°-ig terjedő növekvő beosztásai, a szögek sinusainak, értékei távolságokban kifejezve.
- A középső álló gyűrű kilométer beosztású.
- A belső forgatható tárcsa az időértékeket tartalmazza, s vele együtt, de külön is elmozdítható plexicsíkon (az egy órás időzítésnél külön rögzítéssel) az időindex vonala.

Példa:
Számítsuk ki az ellentartás szögét (Eta), a földfeletti sebességet (ffs), és a tér­képirányszög (Ti), deklináció (D), deviáció (d) és előretartás (Eta) helyesbítésével a kormányirányszöget.

Ti

=

150°

D

=

+1°

d

=

-5°

Önsebesség

=

200 km/h

Szél iránya sebessége

=

25°; 30km/h

Eta (szélretartási szög)

=

?

ffs (föld feletti sebesség)

=

?

Kormányirányszög

=

?

Ti = Térkép irányszög (amit szögmérővel mértünk)
D= Deklináció (mágneses elhajlás +1
°;+2°)
d= deviáció (repülőgép mágneses eltérítő hatása)
Önsebesség = repülőgép tényleges sebessége (levegőhöz viszonyított)
Eta = (szélretartási szög)
ffs = föld feletti sebesség
Iránytű irányszög = Ti + D + d
Kormányirányszög = Ti + D+ d + Eta


Első lépésben megállapítjuk a szél támadási szögét:
A fehér korong fekete nyilát a külső fekete körre, 150
°, a szél kék nyilát a fekete gyűrű 25° értékére állítjuk, majd ezután a belső fehér ko­ron­gon (a kék nyíl kiindulási oldalánál) megkapjuk a két egyenes közötti szög­­kü­lönb­séget, a 125°-ot.

Ezután a támadási szöget az önsebesség (200km/h) fölé állítjuk (amelyik a fekete gyűrűn található), majd a feket gyűrűn balra haladva a 30 km ér­ték felett leolvassuk a külső fehér gyűrű értékét (7°). Ez lesz a szélre­tar­tás szö­ge (Eta).
Mivel a támadási szög 125
° volt, és bal oldalhátszelünk van, a szélretartás elő­jele negatív, így ki kell vonni az Ii (Iránytű irányszög) értékéből. Tehát a példa első része kész:

Ti

=

150°

D

=

-1°

d

=

+5°

Ii

=

154°

Eta

=

-7°

kormányirányszög

=

147°

Második lépésben a föld feletti sebességet számoljuk ki. A föld feletti se­bes­ség az önsebességen kívül függ a szél támadási szögétől, és az ellentartás szögétől is.

Első lépésként a támadási szög értékéből ki kell vonnunk az ellentartás szö­gét. Példánkban 125°-7°=118°értéket kapjuk. Ezután a külső fehér gyűrűn a 118°alatt leolvassuk a fekete gyűrű értékét a 215 km/h-t. Ez tehát a föld feletti sebességünk (215 km/h).
 

 
   
   
 
 
 
 

 

 

 
 
 
 
 

  13. oldal