|
Az elemi
navigáció eszközei:
A Térkép
Navigációban az elfogadott
méretarány az 1: 500000 léptékű térkép. Ennél nagyobb, vagy kisebb
léptékűeket nem kell használni, mert csak összezavarja a
távolságbecslési képességünket (Az IL-2 –ben is ajánlom, hogy mindenki
egy térkép zoom méretaránnyal repüljön, jobban meszokja.
A szögmérő, és a léptékvonalzó
Repülésben a térkép-irányszög
mérésére a teljesen átlátszó, 360°
beosztású szögmérőt használjuk. Az irányszög mérésének megkönnyítése
érdekében a közepét kifúrjuk, és egy 50cm hosszú fonalat húzunk át a
furaton. Ezután a szögmérőt északhoz tájolva a fonalat az útvonal
tetszőleges pontjára téve a pontos irányszöget könnyen le lehet
olvasni.
Az útvonalszakaszok hosszát léptékvonalzóval mérjük meg, vagy ha ez
nincs, akkor milliméter-centiméter osztású, közönséges vonalzóval
mérjük. Célszerű többféle mértékarányt is tartalmazó léptékvonalzó
használata, mert a helyes léptéket használva közvetlenül a kilométer
érték olvasható le róla, így feleslegessé válik az átszámítgatás. Az a
legjobb, ha a szögmérő közepébe helyezett fonal helyett léptékvonalzót
teszünk, mert így két mérést helyettesíthetünk eggyel.
Háromszögmegoldó tárcsa (DR tárcsa)
(Képek a legvégén)
A háromszögmegoldó tárcsa
segítségével a navigációs számítások gyorsan és pontosan elvégezhetők.
A DR tárcsa nem más, mint egy kör alakú logarléc, melyre a szögértékek
Sinusainak, valamint a természetes számoknak Logaritmus értékei vannak
felírva, melyek segítségével egy háromszögre vonatkozó számítások
egyszerű módon megoldhatók.
A tárcsa egyik oldala egy külső
gyűrűből és egy belső korongból áll. A külső gyűrű lényegében egy
szélrózsa a világtáj megjelölésekkel és 0°-360°-ig
terjedő fokbeosztásokkal, ami a térkép-irányszög megjelölésére szolgál.
A mérés végrehajtása:
- A belső korongon lévő fekete
nyilat a fekete gyűrű megfelelő fokbeosztásra, a lemért
térképirányszögre állítjuk.
- A keskeny körbeforgatható plexicsíkon lévő kék nyíllal a szélirányt
állítjuk be úgy, hogy a nyíl abból az irányból mutat, ahonnan a szél
fúj.
- Ez a fokbeosztás a szél támadási szögének meghatározására szolgál.
- A tárcsa másik oldalán lévő mozgatható legkülső gyűrű 1°-90°
és 90°-179°-ig
terjedő növekvő beosztásai, a szögek sinusainak, értékei távolságokban
kifejezve.
- A középső álló gyűrű kilométer beosztású.
- A belső forgatható tárcsa az időértékeket tartalmazza, s vele együtt,
de külön is elmozdítható plexicsíkon (az egy órás időzítésnél külön
rögzítéssel) az időindex vonala.
Példa:
Számítsuk ki az ellentartás szögét (Eta), a földfeletti sebességet (ffs),
és a térképirányszög (Ti), deklináció (D), deviáció (d) és előretartás
(Eta) helyesbítésével a kormányirányszöget.
|
Ti |
= |
150° |
|
D |
= |
+1° |
|
d |
= |
-5° |
|
Önsebesség |
= |
200 km/h |
|
Szél iránya sebessége |
= |
25°;
30km/h |
|
Eta (szélretartási szög) |
= |
? |
|
ffs (föld feletti sebesség) |
= |
? |
|
Kormányirányszög |
= |
? |
Ti = Térkép irányszög (amit
szögmérővel mértünk)
D= Deklináció (mágneses elhajlás +1°;+2°)
d= deviáció (repülőgép mágneses eltérítő hatása)
Önsebesség = repülőgép tényleges sebessége (levegőhöz viszonyított)
Eta = (szélretartási szög)
ffs = föld feletti sebesség
Iránytű irányszög = Ti + D + d
Kormányirányszög = Ti + D+ d + Eta
Első lépésben megállapítjuk a szél támadási szögét:
A fehér korong fekete nyilát a külső fekete körre, 150°,
a szél kék nyilát a fekete gyűrű 25°
értékére állítjuk, majd ezután a belső fehér korongon (a kék nyíl
kiindulási oldalánál) megkapjuk a két egyenes közötti
szögkülönbséget, a 125°-ot.
Ezután a
támadási szöget az önsebesség (200km/h) fölé állítjuk (amelyik a fekete
gyűrűn található), majd a feket gyűrűn balra haladva a 30 km érték
felett leolvassuk a külső fehér gyűrű értékét (7°).
Ez lesz a szélretartás szöge (Eta).
Mivel a támadási szög 125°
volt, és bal oldalhátszelünk van, a szélretartás előjele negatív, így
ki kell vonni az Ii (Iránytű irányszög) értékéből. Tehát a példa első
része kész:
|
Ti |
= |
150° |
|
D |
= |
-1° |
|
d |
= |
+5° |
|
Ii |
= |
154° |
|
Eta |
= |
-7° |
|
kormányirányszög |
= |
147° |
Második
lépésben a föld feletti sebességet számoljuk ki. A föld feletti
sebesség az önsebességen kívül függ a szél támadási szögétől, és az
ellentartás szögétől is.
Első lépésként a támadási szög értékéből ki
kell vonnunk az ellentartás szögét. Példánkban 125°-7°=118°értéket
kapjuk. Ezután a külső fehér gyűrűn a 118°alatt
leolvassuk a fekete gyűrű értékét a 215 km/h-t. Ez tehát a föld feletti
sebességünk (215 km/h).
|