www.pumaszallas.hu / Repüléselmélet / NAVIGÁCIÓ

  10. oldal 

 
 

 

  Magyar Királyi Honvéd Légierő, 101. ''Puma'' Virtuális Vadászosztály  
 

Navigáció

Előszó.

Igazat megvallva ezzel nem kell sokat bíbelődni egy játékban… Az Il-2-ben már levették a GPS-t, és bár korántsem tökéletes, azért már kezd alakulni.

Repülés közben az első dolog, ami feltűnik az embernek, hogy nincsenek nevek a tájon. Ne nevessen senki, a „földi” életterünkben megszoktuk, hogy utcanevek, táblák, útbaigazítások segítenek, de odafönt? Semmi. Ha valaki motorossal van, és eltévedt, az esetleg leereszkedik, és megnézi egy vasútállomás nevét (az jó nagy betűkkel van), de azt hosszú távon nem lehet csinálni. Ezért kell normálisan, és folyamatosan navigálni. A navigáció nem arról szól, hogy minden bozótot azonosítsunk, hanem arról, hogy mindig tudjuk, hogy hol vagyunk.

Egy útvonalrepülés abból áll, hogy repülés előtt, miközben elkészíted ez útvonaltervet, megnézed a helyi jellegzetességeket a térképen, és azokat azonosítva repülsz –nagyjából- egyiktől a másikig. Ha eltévedsz, akkor a nagyobb tájegységekkel, folyókkal kezdve szűkítsd a kört, hogy hol lehetsz (beleszámolhatod a sebességet, irányt, stb).

Az itteni anyagrész nem az eltévedés esetére nyújt segítséget, hanem az útvonal pontos megtervezésére, pontos végigrepülésére. Eltévedés esetén egyébként mindig a nagy földrajzi helyektől kell szűkíteni a helyzetünket, főleg a folyókra koncentrálva.

Navigációs alapfogalmak:

Az útvonal irányának meghatározása

A repülőtérképünkön pontosan jelöljük be az indulási és a célrepülőteret. Tört­vonalú repülések esetén a fordulópontok helyét. Az indulási és a cél­pon­to­kat (töréspontokat) kössük össze egyenessel. Az így lefektetett egyenes(ek) és a földrajzi Észak által bezárt szög a „térkép-irányszög”.

A meridián (A tér­kép­­re rajzolt függőleges és vízszintes vonalak) és az e­gye­nes da­rab által be­zárt szöget lemérjük úgy, hogy a szögmérő 360°-os osz­tá­sa le­gyen Észak felé, és a szögmérő középpontja a vonalon feküdjön. Az így mért térkép-irányszöget feljegyezzük.

Ismeretes, hogy a deklináció (földrajzi – mágneses észak közötti eltérés) +2°, ezért ezt az értéket hozzá kell adni a mért irányszöghöz

Tudjuk, hogy az iránytűk (mint mágnestű) a repülőgépben nem mindig mu­­tatják a jó irányt (deviáció), ezért ezt az értéket a deviációs táblázatról le­­olvasva (a repülőgéphez tartozik) (± valamennyi °) azt az eddigi értékhez hozzáadjuk, vagy ki­von­juk.

Ha nyugati, akkor (-), ha keleti az eltérés, akkor (+).

Mindezeket az értékeket ellenkező előjellel, mint amit mértünk hozzá­ad­juk az iránytűvel mért értékhez, ekkor megkapjuk a valódi iránytű irány­szö­­gét:

 

Térképirányszög

T1

pl.: 65°

65°

 

Deklináció

D

pl.: +2°

-2°

 

Deviáció

d

pl.: -3°

+3°

 

Iránytű irányszög

Ii

 

66°

Ha a repülés közben akarjuk az iránytű irányszögéből a térkép-irányszöget meg­mérni, akkor valódi előjellel kell a mért értékhez hozzáadni a deklinációt, és a deviációt.

 

Iránytű irányszög

Ii

pl.: 66°

66°

 

 

Deklináció

D

pl.: +2°

+2°

 

 

Deviáció

d

pl.: -3°

-3°

 

 

Térképirányszög

T1

 

65°

 

 

 

 
   
   
 
 
 
 

 

 

 
 
 
 
 

  10. oldal