| |
Navigáció
Előszó.
Igazat
megvallva ezzel nem kell sokat bíbelődni egy játékban… Az Il-2-ben már
levették a GPS-t, és bár korántsem tökéletes, azért már kezd alakulni.
Repülés közben az első dolog, ami feltűnik az embernek, hogy nincsenek
nevek a tájon. Ne nevessen senki, a „földi” életterünkben megszoktuk,
hogy utcanevek, táblák, útbaigazítások segítenek, de odafönt? Semmi. Ha
valaki motorossal van, és eltévedt, az esetleg leereszkedik, és megnézi
egy vasútállomás nevét (az jó nagy betűkkel van), de azt hosszú távon
nem lehet csinálni. Ezért kell normálisan, és folyamatosan navigálni. A
navigáció nem arról szól, hogy minden bozótot azonosítsunk, hanem arról,
hogy mindig tudjuk, hogy hol vagyunk.
Egy
útvonalrepülés abból áll, hogy repülés előtt, miközben elkészíted ez
útvonaltervet, megnézed a helyi jellegzetességeket a térképen, és azokat
azonosítva repülsz –nagyjából- egyiktől a másikig. Ha eltévedsz, akkor a
nagyobb tájegységekkel, folyókkal kezdve szűkítsd a kört, hogy hol
lehetsz (beleszámolhatod a sebességet, irányt, stb).
Az itteni
anyagrész nem az eltévedés esetére nyújt segítséget, hanem az útvonal
pontos megtervezésére, pontos végigrepülésére. Eltévedés esetén
egyébként mindig a nagy földrajzi helyektől kell szűkíteni a
helyzetünket, főleg a folyókra koncentrálva.
Navigációs
alapfogalmak:
Az útvonal
irányának meghatározása
A
repülőtérképünkön pontosan jelöljük be az indulási és a célrepülőteret.
Törtvonalú repülések esetén a fordulópontok helyét. Az indulási és a
célpontokat (töréspontokat) kössük össze egyenessel. Az így
lefektetett egyenes(ek) és a földrajzi Észak által bezárt szög a
„térkép-irányszög”.
A meridián (A
térképre rajzolt függőleges és vízszintes vonalak) és az egyenes
darab által bezárt szöget lemérjük úgy, hogy a szögmérő 360°-os
osztása legyen Észak felé, és a szögmérő középpontja a vonalon
feküdjön. Az így mért térkép-irányszöget feljegyezzük.
Ismeretes,
hogy a deklináció (földrajzi – mágneses észak közötti eltérés) +2°,
ezért ezt az értéket hozzá kell adni a mért irányszöghöz
Tudjuk, hogy
az iránytűk (mint mágnestű) a repülőgépben nem mindig mutatják a jó
irányt (deviáció), ezért ezt az értéket a deviációs táblázatról
leolvasva (a repülőgéphez tartozik) (±
valamennyi °)
azt az eddigi értékhez hozzáadjuk, vagy kivonjuk.
Ha nyugati,
akkor (-), ha keleti az eltérés, akkor (+).
Mindezeket az
értékeket ellenkező előjellel, mint amit mértünk hozzáadjuk az
iránytűvel mért értékhez, ekkor megkapjuk a valódi iránytű
irányszögét:
|
|
Térképirányszög
|
T1 |
pl.: 65° |
→ |
65° |
|
|
Deklináció |
D |
pl.: +2° |
→ |
-2° |
|
|
Deviáció
|
d |
pl.: -3° |
→ |
+3° |
|
|
Iránytű
irányszög |
Ii |
|
→ |
66° |
Ha a repülés
közben akarjuk az iránytű irányszögéből a térkép-irányszöget megmérni,
akkor valódi előjellel kell a mért értékhez hozzáadni a deklinációt, és
a deviációt.
|
|
Iránytű
irányszög |
Ii |
pl.: 66° |
→ |
66° |
|
|
|
Deklináció |
D |
pl.: +2° |
→ |
+2° |
|
|
|
Deviáció
|
d |
pl.: -3° |
→ |
-3° |
|
|
|
Térképirányszög
|
T1 |
|
→ |
65° |
|
|
|