|
|
A Farokfelületek:
A
farokfelületeknek két feladata van:
- adott
tengely körüli megfelelő stabilitás biztosítása
- adott tengely körüli forgatás megvalósítása
Értelemszerűen
ez a magasságinál a kereszttengely, az oldalkormánynál a függőleges
tengelyt jelenti. Ami az oldalkormány nagy előnye, amit az
aerodinamikánál is említettem, hogy ha beforgatom a gép orrát az
oldalkormánnyal, az ettől még nem fog fordulni, csak a gép orra tér el
az eredeti iránytól. Ahhoz, hogy forduljon, ahhoz az kell, hogy a
forduló oldalára csűrj. De ez a legjobb megoldás, ha pl. két gép pont
szemberepül egymással... nem pont szembe mész, hanem csak az
oldalkormánnyal fordulsz rá: máshova mutat az orra, és máshova megy a
gép).
A vezérsík
minél távolabb van a gép súlypontjától, annál kisebb erő kell ahhoz,
hogy tudja forgatni a gépet a tengelyei körül, viszont csökken a
fordulékonysága is. Tehát itt is meg kell találni a megfelelő arany
középutat. Az I-16-nak pl. rövid a törzse, de akkor a géphez képest nagy
vezérsíkok, kormányok kellenek.
A súlypontot
általában a szárnyon azon részével teszik függőlegesen egy vonalba, ahol
a legnagyobb felhajtóerő keletkezik - tehát a szárnyprofil első
harmadában található – ott találhatók egyébként a fegyverfelfüggesztések
is. Mivel a súlypont vándorolhat, nem konkrét pontot adnak meg, hanem „tól-ig”
értéket. Azért rossz, ha a súlypont elvándorol erről, mert akkor a
repülőgép stabilitását rontja, ill. vezethetetlenné teszi. A kormányokat
is úgy tervezik, hogy a súlypontvándorlást a megengedett értéken belül
tudják ellensúlyozni, azt átlépve vezethetetlen a gép. Tehát ha leszakad
a motor, hiába tolod előre a botot, a súlypont olyan hátul lesz, hogy a
farka lehúzza a gépet, és ugrani kell.
A farokfelület
építésénél biztonsági szempontból az a jó, ha úgy építik meg a
vízszintes vezérsíkot, hogy az oldalkormányból (dugóban) minél
kevesebbet árnyékoljon le:
|
|