|
|
Repülőgép felépítése
A repülőgép
(szerkezettanilag) három jól elhatárolható részre ontható föl:
- Motor
(pontosabban hajtómű)
- Sárkány (összefogja a szárnyakat és a vezérsíkokat, helyet biztosít a
hajtóműnek, vezetőnek, utasoknak, futóműnek, fegyverzetnek, és az
„egyéb” eszközöknek.
- Egyéb eszközök (műszerek, kezelőszervek, légzést biztosító
berendezések, tűzoltó berendezések, stb.)
Ebben az
anyagrészben többnyire a repülőgép-sárkánnyal foglalkozunk, egy kicsit a
hajtóművel (és a hozzá tartozó dolgokkal). Műszertan rész külön van.
A
Törzs
A törzs
feladata, hogy összeköttetést teremtsen a szárnyak között, megfelelő
távolságra helyezhetők legyenek a vezérsíkok (a kormányoknál ezt
kifejtem bővebben), helyet ad a pilótának, a kezelőszerveknek, és még
sok egyéb szír-szarnak. Szilárdságtani igénybevételét is ezek határozzák
meg. A vezérsíkok kitérítése meghajlítja a törzset –mármint csak
akarná-, a szárny terhelése a főtartókon keresztül a törzskeretnek
adódik át, a motor giroszkóp hatása csavarásként jelentkezik,
leszálláskor is nagy igénybevételnek van kitéve. Tehát nagyon sokféle,
és sok helyről eredő erőket kell elviselnie.
 Az
függőleges vezérsík rendszerint nem szimmetrikusan nyúlik a törzs fölé
és alá (mint ahogy a bal oldali képen a Dornier Do-335 -ön nagyjából
igen), hanem rendszerint a fölé nyúlik, ezért a kormány kiérésekor
keletkező erő nem a törzs hossztengelyében hat, hanem fölötte. Ezért ez
az erő nem csak hajlítani, hanem csavarni is akarja a törzset.
A
Messerschmitt Bf 109-nek nem rács-szerkezetű, hanem héjszerkezetű törzse
van. Ennek előnye –többek között- a kis súly, és az aerodinamikailag
jobb kialakítás. Hátránya, hogy a teherviselő elem a borítás, tehát
annak bármilyen sérülése esetén azt azonnal javítani kell.
A héjszerkezet keretekből és hossztartókból áll. A lenti képen nagyon
jól látható, hogy a törzs a kabin mögött „csíkokból” áll, tulajdonképpen
a törzskeret osztásokat lehet látni. Ezeknek persze van peremezésük, ami
plusz szilárdságot ad (felső, jobb oldali kép).
|
|