|
|
A gépre
ható erők - légerők
 Egyenes
vonalú egyenletes repülés során a szárnynak csak a repülőgép „felszállósúlyát”
kell elbírnia (ekkor a gép felületi terhelése 1G).
 Olyan
repülések alatt azonban, ahol a mozgás iránya és/vagy sebessége
megváltozik a szárnynak ennek a súlynak (akár) a többszörösét kell
hordoznia (pl. fordulóban, felrántáskor a centrifugális erőnek is ellen
kell tartania). Ezt hívjuk G terhelésnek (más szóval felületi
terhelésnek), hogy a repülőgépre –és a pilótára- a gravitáció
hányszorosa nehezedik, vagyis hányszorosa lesz a súlya. (A G terhelés
mérésére használják a G mérőt (Accelerometer), amit a
műszertannál részletsebben leírok.)
Pozitív G-nek nevezzük azt, amikor az arcod lefelé torzul, és préselődsz
az ülésbe, negatív G-nek pedig azt, amikor az arcod fölfelé torzul, és
örülsz a hevedereknek :).
Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy
ha 6G-re terhelünk egy gépet, akkor olyan terhelés éri a szárnyat (és a
szárny bekötését – ami a kényesebb kérdés), mintha a gép egyenesen
repülne, de hatszor nehezebb lenne a törzs, a szárny, és minden egyéb,
amit ezek hordoznak. Ezért kell minél közelebb tenni a fegyverzetet,
pótüzemanyag-tartályt a törzshöz, hogy az erőkar minél kisebb
legyen.
Tekintve, hogy a centrifugális erő
a kerületi sebesség négyzetével, és a forduló sugarával arányos, minél
gyorsabban, vagy minél szűkebben fordulunk, a G terhelés annál nagyobb.
És ebből adódik az is, hogy akár azonos is lehet a terhelés, ha kis
sebességgel, de szűken fordulunk, illetve ha nagyon gyorsan, de nagy
ívben.
 Felrántásnál
a legdurvább a helyzet, mert akkor (általában) a gép sebessége sokkal
nagyobb, mint fordulóban, főleg ha meredek zuhanásból vesszük föl.
Léteznek még az időjárásból adódó
terhelések, hogy ha felhőbe, vagy más vertikális (vertikális =
függőleges, horizontális = vízszintes) emelőáramlatba kerülsz,
akkor ugyanúgy széttörheti a gépet. Különösen, ha gyorsan mész, és ezért
a változás nagyon intenzív (ezért kerülik ki a nagy repülőgépek is, ha
lehet, a viharfelhőket, mert ott 40-50 m/s-os szélnyírások is lehetnek -
meteorológia anyagrészben részletesebben) (szélnyírás: a szél
irányának és/vagy sebességének hirtelen megváltozása).
Ha egyenes repülésben a botot
fokozatosan nyomjuk előre, akkor a felületi terhelés először csökken,
majd a súlytalanság után (0G) átmegy negatívba. (Tehát ha
súlytalanságot akarsz a kabinban, akkor csak annyit kell tenni, hogy jó
nagy sebességre felgyorsítod, majd megemelve az orrát (hogy minél később
menjen át zuhanásba) addig tolod a botot előre, amíg nem érzed (és látod
a műszeren), hogy már lebegsz. Akkor csak ott kell tartani. :)==)
Repülőgépeknél megadják azt a
számot, amivel még szerkezeti sérülés nélkül terhelhető (pl.: +6 -4 ). A
gépek szerkezetét általában úgy építik, hogy a pozitív G-t jobban tűri,
mert ez a gyakoribb, és az emberi szervezet is jobban tűri.
Megadják a repülőgépeknél azt a
sebességet is, amely sebesség alatt a bottal azt teszel, amit akarsz
(ezt hívják felrántási sebességnek), de ez a sebességhatár fölött
a szerkezetnek joga van szétesni a durvább kormánymozdulatokra.
Végül megadják a maximális
sebességet, ami fölött mindenféle indok nélkül joga van szétesni. |
|